~Blog Statisztika~

2013. júl. 2.

17.~Ahogy egyre közelebb ért, éreztem egy meleg érintést és akkor már tudtam...~

*Meghan szemszöge*
Fogalmam sincs, hogy miért éreztem gyötrő késztetést arra, hogy Harry után menjek, de bármennyire is rossz ötletlenek tartottam, mégis gyors léptekkel indultam meg a friss párizsi levegő felé.
Ahogy kinyitottam a ház hátsó ajtaját a szél enyhén az arcomba csapott és bár tudtam, hogy nem volt hideg, mégis kellemetlenül megrázkódtam tőle.  Bár ez inkább a bennem kavargó érzéseknek volt köszönhető, mintsem a Párizsi éghajlatnak.
Vajon mit tenne most Ashley?
Kettőnk közül mindig ő cselekedett irigylésre méltóan...
- Szia.-mondtam halkan, amikor helyet foglaltam Harry sötét alakja mellet a hintaágyban.
Hosszú ideig csak bámultam a már-már eloszló sötétséget, aztán amikor megtaláltam a megfelelő szavakat, Harry felé fordítottam a tekintetemet, azonban, amikor megpillantottam a gyönyörű smaragdszínű szempárt a lélegzetem is elállt,
Még sosem nézett rám így azelőtt.
Még sosem nézett rám ennyire valódian.
Még sosem láttam ennyi érzelmet a tekintetében..
És abban a percben rájöttem, hogy egy önző ember vagyok..
Egészen eddig feltűnően szenvedtem Harry miatt, hogy lássa, mit tett velem, hogy lássa, mennyire is szeretem...
Most pedig itt ül mellettem megtörten és összezavarodottan, mert most, hogy képes volt feláldozni miattam az eddigi kapcsolatát, én ellöktem magamtól s bár nem mondtam ki elutasítottam.
Egy hatalmas sóhaj hagyta el a számat, majd mielőtt kitörhettek volna belőlem az eddig elfojtott könnycseppek, talpra ugrottam és Harry alakja elé léptem.
- Na gyere.! Tartsunk egy igazi tesós estét!-mosolyogtam rá, majd felé nyújtottam a kezem, ezzel biztatva arra, hogy talpra álljon.

*Harry szemszöge*

Tesós estét...
Mégis kinek van szüksége egy "tesós estére"? 
Valószínűleg senkinek.. 
Azonban mégis elfogadtam Meghan felém nyújtott kezét. 
Na persze nem azért, mert szükségem volt egy jó kis "tesós estére", hanem azért, mert szükségem volt arra, hogy Meghannal legyek. 
Egyszerűen csak szükségem volt a közelségére..
Nem is tudom, hogy mikor volt nehezebb ez-az egész..
Akkor, amikor még magamnak sem ismertem be, hogy szerelmes vagyok belé, vagy most, hogy beismertem magamnak..
Amióta visszajöttem az apartmanba, semmi másra nem tudok gondolni csak rá. Arra, hogy mit csinálhatott, amíg nem volt itt, hogy kivel lehetett, hogy mennyit sírhatott MIATTAM...
Minden egyes gondolatom ő volt...
Amikor a Harry Styles név ismert lett, azt hittem, hogy mindenkit megkaphatok, hogy bárki az enyém lehet, akit csak akarok, s ez így is volt és szerettem ezt..
Talán éppen ezért felejtettem el azt, hogy ki is vagyok valójában, hogy ki akarok lenni. Azt, hogy hogyan szeretem saját magamat. Tényleg igaz lenne az, hogy az igaz szerelem többre sarkall, jobb emberré tesz és kihozza belőled a legjobbat?
Vajon tényleg igaz szerelmet érzek Meghan iránt? 
Hirtelen felé fordítottam a tekintetem, éppen akkor, amikor a Szajna partján ülve lágyan belekap a szél a hajába, ő pedig csukott szemmel, mosolyogva élvezi..
És akkor rájöttem, hogy amit Meghan iránt érzek nem is lehetne valódibb. 
A mellkasom hirtelen szúrni kezdett, a szememet marni kezdte a sós folyadék, a gyomromba, pedig tompa szorítás költözött...
Annyi kérdés kavargott a fejemben, hogy szinte belefájdult..
Vajon Meghan is mindig ezt érezte, amikor rám nézett és bár közel voltam hozzá, mégis túlságosan távol? Miért csak nála érzem ezt az érzést? Miért ő az egyetlen lány aki képed kiváltani belőlem ezt?! És miért pont ő, amikor már nem lehet az enyém?!
A tenyerembe temettem az arcom és megpróbáltam venni egy hatalmas friss levegőt, anélkül, hogy nem sírjam el magam a gyötrő érzelmektől.
Azonban Meghan hangja hirtelen közbeszólt.
- Tudod, sajnálom, hogy nem ismerted Ashleyt. Biztosan kedvelnéd őt.-mondta Meghan mosolyogva, azonban a szemei még mindig csukva voltak.
- Őt akkor is kedvelnéd, ha engem nem..-tette hozzá, majd kérdően felé néztem. 
- Ezt miből gondolod?-kérdeztem tőle, miközben kissé szorosabbra húztam magam körül a dzsekimet.
Meghan kissé nyersen felnevetett, majd még jobban hátravetette a fejét, de a szemét továbbra is csukva tartotta. 
- Ő sokkal jobb volt, mint én. Sokkal okosabb, sokkal szebb, sokkal tökéletesebb. Mindig is ő volt a példaképem. Sosem cselekedett rosszul, mindig tudta, hogy mi a helyes és sose bántott meg senkit a döntéseivel. Ellentétben velem. Én még most sem tudom, hogy vajon mi lenne a helyes, s ha rossz döntést hozok, ha jót, akkor is megbántok valakit..-mondta egyre halkuló hangon, s az utolsó szót szinte alig hallottam.
- Meghan, ez egyáltalán nem azért van, mert te rosszabb ember vagy, mint ő volt. Hanem azért, mert te most nősz fel, s egyre jobban kezded érezni, hogy az élet egyáltalán nem olyan könnyű, mint azt régebben hitted. Sajnos ő már ezt nem érezheti és erre nem jöhet rá..de valószínűleg már neki is ugyan olyan nehéz lenni minden,mint neked. Régebben is azért nem volt neki olyan nehéz, mert te ott voltál neki...-mondtam ki amit gondolok, s bár nem néztem Meghanra mégis éreztem, hogy engem nézz és éreztem azt is, hogy egy meleg mosoly kúszik az arcára, engem pedig melegség járt át, mert tudtam, hogy mosolyog.
Imádtam a mosolyát...
- Gyere már! Ma nem igazán tudtam megnézni Párizst.! És te lennél a legjobb idegenvezető, mert úgy hallottam imádod ezt a várost!-ugrott fel Meghan hatalmas mosollyal az arcán, majd megfogva a kezemet felrántott és gyors léptekkel haladva előttem, húzott maga után, s nem engedte el a kezemet, ami bizsergető érzést okozott, minden egyes másodpercben.
- Ezt melyik pletykalapban olvastad?-nevettem fel, mire Meghan szúrós szemekkel felém nézett. 
- Nem izgat annyira a One Direction szuperszonikus élete, hogy drága újságokat vegyek miattuk! Nem fér bele a költségvetésbe.-mondta ironizálva, mire elmosolyodtam. 
- Anyukád mondta.-tette hozzá, miközben kinyújtotta felém a nyelvét.
- Igen...mondjuk a tőle szerzett információk eléggé megbízhatóak..-mondtam elgondolkodva, mire Meghan megajándékozott egy gyönyörű mosollyal. 
- Amúgy meg tudom, hogy tele van a szekrényed rólunk szóló újságokkal.- tettem hozzá, mire az előttem haladó lány megtorpant és felém fordult.
- Hát..most lebuktam.-mondta szomorúan mire magamhoz húztam és megpusziltam a fejét.
Fogalmam sincs, miért tettem, hiszen nem volt rá engedélyem, mivel nem voltam a pasija vagy hasonló, de tudtam indokolni azzal, hogy "tesós estét" tartunk, azonban Meghan nem kötött bele a pusziba, ezért én sem foglalkoztam vele különösebben. 

- Most már tudom miért imádod Párizst.-mondta Meghan, miközben helyet foglalt az egyik forgalmas út melletti padon.
Fáradtan foglaltam helyet mellette, hiszen már 3órája róttuk Párizs utcáit, mert minden egyes kis utcáról tudtam mit mesélni, mindegyikben volt valami különleges, amit muszáj volt megosztanom vele.
Már érezhető volt, hogy ébredezik a város, hiszen autók százai száguldottak végig az utcán, hogy legyen helyük a kedvenc éttermükben egy finom párizsi reggelire és a megszokott kávéjukra, vagy éppen sikerüljön beszerezni a reggelihez szükséges friss dolgokat.
- Legalább elmondhatod magadról, hogy tudsz valamit Harry Stylesról, amit mások nem.-mosolyogtam rá, mire Meghan sértődötten felállt és elém lépett.
- Valamit?! Fogalmad sincs róla, hogy mennyi mindent tudok rólad Styles!-nézett rám fenyegetően, mire felnevettem.
- Na mennyi mindent?!-néztem rá elfogadva a kihívást, mire Meghan felém irányított egy "na ide figyelj" pillantást.
- Tudom, hogy amikor rád marad a házimunka így táncolsz a felmosóronggyal.-mondta, majd valóban az én mutatványaimat kezdte el utánozni, ami valljuk csak be eléggé viccesé sikeredett. 
- Tudom, hogy ilyen szemekkel szoktál borotválkozni-mondta, majd hatalmas boci szemeket imitált, amik félelemmel teltek meg.
- Tudom, hogy így dugod ki a nyelvedet, amikor reggel beállítod a hajadat.-mondta, miközben kifelé dugdosta nyelvét, és beletúrt a saját hajába, én pedig nevetve figyeltem minden egyes mozdulatát.
- És tudom, hogy ezt csinálod, amikor valami rosszat csináltál, anyukád pedig rájön, de te letagadod.-mondta, majd feltéve a kezét meglepett arccal, hátraugrott egyet, azonban bármilyen vicces is volt a jelent, nem jött ki hang a torkomon, a pulzusom az egekbe szökött és a vér is megfagyott a testemben, ahogy néztem, hogy Meghan lába beleakad az utat és a járdát elválasztó szegélybe és testsúlyát elveszítve hatalmas puffanással a betonra zuhan.

*Meghan szemszöge*

Ahogy hallottam a fékcsikorgások, halált jelző sikolyát, ahogy néztem a vakító fényszórók villogását, ahogy egyre közelebb ért, éreztem egy meleg érintést és akkor már tudtam...
Mielőtt elsötétült minden, tudod mi volt az utolsó gondolatom? 
Te...




Sziasztok!:) Meghoztam az új részt és tudjátok mit?! Nem érdekel, hogy ki olvassa el és ki nem, rohadtul nem érdekel, hogy ki szól hozzá és ki nem, mert rohadtul elegem van abból, hogy vannak akik mindig mindent jobban tudnak nálam! Jobban tudják, hogy mikor érek rá, jobban tudják, hogy mennyi időm van, jobban tudják, hogy mit csinálok, milyen az életem stb.! És eddig elviseltem, mert tudom, hogy igazatok van a részek hozásával kapcsolatban, de betelt a pohár.!
Tudjátok azért írok, mert imádom, mert ez tesz teljessé és miattatok és, ÉS AZÉRT, HOGYHA CSAK EGY KIS IDŐRE IS DE KIZÁRJAM AZ AMÚGY ROHADTUL NEHÉZ ÉLETEMET EGY KIS IDŐRE.!
Fogalmatok sincs, hogy mi történik az életembe, hogy miken megyek keresztül, hogy miket élek át, hogy miket csinálok.!
De mivel sokan ennyire "aranyosak" voltak velem, talán megérdemlik, hogy megmondjam az igazságot!:
Van egy srác, aki hoppá régóta a legjobb barátom és hoppá leukémiás és hoppá az vérrákot jelent és HOPPÁ BÉCSBEN KEZELIK ÉS HOPPÁ ELVILEG MÁR EGY HETE ITTHON KELLENE LENNI MERT 5HÓNAPIG EGY ROHADT KLINIKÁN VOLT ÉS HOPPÁ NEM TUDOK RÓLA SEMMIT MERT NEM VESZI FEL A TELEFONT, NEM ÍR VISSZA, EGYSZERŰEN FOGALMAM SINCS, HOGY MI VAN VELE, VAGY HOGY ÉL-E MÉG..
Úgyhogy ez úton és szeretném közölni, hogy SENKI SE szóljon be úgy másik embernek vagy ítéljen el mást, hogy fogalmas sincs milyen élete van, miken megy keresztül stb..
És tudom, hogy bunkó voltam, hogy most utálni fogtok, elmondotok minden ribancak, hogy eszméletlen sokan abbahagyják a blogom olvasását, de tudjátok mit.?! Nem érdekel.! Mert nekem csak olyan olvasókra van szükségem, akik tényleg OLVASÓK és ha kell hónapokat és heteket is várnak a részre, mert tényleg szeretik és megtisztelnek engem ennyivel.! 
És ha ilyen ember csak 10 van az sem érdekel, mert az a 10 legalább tényleg IGAZI OLVASÓ és nekem többet jelent az a 10 IGAZI olvasó, mintsem 80 nem igazi...
Ennyi volt és tényleg nagyon szépen köszönöm annak, aki várt a részre és kiállt mellettem és remélem, hogy tetszeni fog nekik.!:) 


15 megjegyzés:

  1. Tudod az írásaid mindig magukkal ragadnak. Már én vagy összezavarodva hogy most Meghan mit érez. És ez pedig azért jó mert bele tudom élni magam. Az olvasók miatt pedig ne izgulj garantálom hogy akik tényleg értékelik az erőfeszítéseidet azok maradnak hűek a bloghoz. :) Rám számíthatsz! - Debby

    VálaszTörlés
  2. Nagyon sajnálom a barátodat és remélem minden rendbe lesz vele!:)
    Örülök az új résznek és mint már mondtam hihetetlenül jó a történet és ez egy olyan blog amire tényleg érdemes várni! :)
    Ami azt illeti Meghan egyáltalán nincs könnyű helyzetben és most ehetem a kefét, hogy baja esett vagy nem.:D
    Várom a folytatást és egyet értek azzal, hogy legfőképp azért írsz mert ez okoz neked örömöt és nem azért, mint egyes emberek, hogy like-okat és kommenteket gyűjtsenek. :) xx

    VálaszTörlés
  3. A rész az rettentő jól sikerült,mint mindig..de a végén a szöveg..szerintem nem fog senki ribancnak tartani azért,mert elmondat a véleményed,meg megmagyaráztad az "eltűnésed"..Mindenki megérti,hogy nehéz neked..Kitartást! :) És ami az olvasókat illeti..aki szereti olvasni a történeted az fogja még akkor is ha hónapokkal később hozod csak a részt..:) én továbbra is olvasom és várom a részeket:):)

    VálaszTörlés
  4. ÁÁÁÁ rohadt jóóóóóóóó! Nem is tudod elképzelni, mennyire vártam már a részt!!! Olyan ügyes vagy, hogy azt el nem hiszed, és ne is foglalkozz senkivel sem, mert egyedül a Te dolgod ez az egész!!! Mi csak annyit tehetünk, hogy marhára várjuk a következő részt! :))

    U.i: Nagyon sajnálom a barátodat, és kívánom, hogy minden jöjjön rendbe veletek, és hogy meggyógyuljon!

    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, és amúgy az utolsó két sor az Kedves John? :DD Annyira jóóóóóó!!! :))

      Törlés
  5. Ne foglalkozz másokkal és akkor hozd a részt,amikor ráérsz és van kedved irni,mert ezt mindenki megérthetné h neked az irás nem kötelességed,hanem hobbi és mi örülhetünk h ilyen csodálatos történetekkel kedveskedsz nekünk :D Csak igy tovább,nagyon tehetséges vagy és a barátod miatt kitartás és próbálj a pozitivumokra gondolni,remélljük,minden jobbra fordul ;)

    VálaszTörlés
  6. ez egy elég peches helyzet. de most komolyan. tudjuk hogy Meghan szerelmes Harrybe és Niall iránt is érez valamit, de mivel már nem tudott ennyit várni Harryre (pedig tényleg csak még egy kicsit kellett volna) jó én megértem, hogy nehéz volt neki, de így most mi lesz? egyik fiút sem akarja megbántani. de most nem is ez a fontos, hanem most akkor mi van? amúgy sejtettem, hogy valami közberondít :/ remélem hogy semmi rossz nem fog történni. és remélem, hogy az a 'Te' az Harry akart lenni. sőt ebben biztos is vagyok:)és előbb-utóbb egymásra találnak:)) siess xx
    ja és ne haragudj, hogy az utóbbi időben nem nagyon jeleskedtem a komment írásban, pedig én már tényleg a leges legelejétől itt vagyok veled :D 2 bloggal előrébb :)) szóval tényleg sajnálom :) nincs jó mentségem.
    viszont szerintem senkinek sem kell magyarázkodnod, hogy most éppen miért nem hozod a részeket. hozod amint tudod és kész. ennyi. a sok idióta meg hagyjon békén. és sajnálom a barátodat :( tényleg. remélem, hogy még nincs vele semmi komolya. najó már ez is éppen elég komoly, de azért érted :) szerintem e miatt nem kell senkinek leribancoznia téged. nekem még tetszett is :D mármint érted, nem az, hogy gond van a barátoddal, hanem...najó ez így sehogy sem jön ki jól. szóval csak annyi, hogy megmondod az igazat és nem érdekel, hogy ki mit mond. én is ilyen vagyok. megmondom az igazat, és a többiek véleménye se érdekel, kivéve ha közel áll hozzám az illető. szóval érted :) kicsit zavaros vagyok :)) mindegy. xx

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Először is nyugodtan sz*rd le, az ilyen "aranyos" emberek véleményét, ahogy te fogalmaztál!
    Mindig megéri várni a részeidre, mivel nagyon jól írsz. S teljesen igazad van azok ne ítélkezzenek akiknek fogalmuk sincs a tényekről.
    Nagyon szurkolok a barátodnak, s remélem hamar jelentkezik, s minden rendben van vele.:(
    Jujj és nagyon tetszett a rész! Olyan cukik lennének Harryvel, de Niallel is és...na... meg most ez a baleset, akkor ez most azt jelenti, hogy Harryt választja, vagy amnéziája lesz? Inkább ne válaszolj egyik kérdésre se, nem akarom tudni, de mégis tudni akarom...na m1 nehéz eset vagyok, az a lényeg, hogy nagyon jól írsz, s csak így tovább, s a legfontosabb, hogy csak az építő és dícsérő (vagy, hogy hívják ezeket) fogadd el. Jesszus mit össze kotyogtam itt. :D Csak, így tovább, hajrá!:))

    VálaszTörlés
  8. Nagyon tetszett ez a rész...mint eddig az összes :) Nagyon kiváncsi vagyok már hogy mi lesz reméllem Niall el jön össze:)..na de mindegy ezt majd te eldöntöd.:) IMÁDOM a blogod.<3 :)) És reméllem a barátod meggyógyul :)

    VálaszTörlés
  9. Hali!! Először is, el sem tudod képzelni, mennyire örülök, hogy végre olvashatom az irományodat!!
    Nagyon-nagyon jól írsz, és ez ebben a részben ismét megmutatkozott!! Gratulálok!!
    Azokkal, akik ócsárolnak, pedig tényleg ne foglalkozz!!! Tudom, hogy közhely, és mondani könnyebb, mint csinálni, hiszen ismerős q helyzet! Mármint abban, hogy engem is elég sokszor bántottak!! A részeket akkor hozod, amikor akarod, amikor időd van rá, hisz te vagy az író!!! És akármit mondanak, hiába szeretem én is a blogdat, hiába várom mindig türelmetlenül a részeket, szerintem az most fontosabb, hogy ott legyél a barátod mellett, mert ha "csak" egy barát lenne, akkor is ott lenne a helyed, de így, hogy 15 éve legjobb barátok vagytok, így végképp!! Szóval emiatt ne idegeskedj!! ;)
    Én (és szerintem ezzel így van a többi-te szavaiddal élve-igazi olvasó is) tudok várni!! És ha legközelebb csak 2 hónap múlva hozol részt, akkor is olvasni fogom, mert a történet miatt olvasom, és nem amiatt, hogy milyen gyakran jön rész!!!
    És így utoljára bocsi, hogy nem szoktam komizni, de nem vagyok az a kommentelős fajta, csak egy bloghoz írok rendszeresen komit!! De ga szeretnéd, ide is írhatok!!
    Puszi: Brigi

    VálaszTörlés
  10. nagyon jó lett a rész!!! : )) én meg értem a helyzetedet ... sajnálom a barátod, remélem minden rendben van vele : / : ) nekem semmi gondom nem volt vagy nincs vele hogy ilyen későn hoztad a részt .! úgy is hozni fogod ha lesz időd megírni . nem tudok mit írni ... : / szeretettel várom a következő részt :* inkább hozd később mint sem csapd össze és egy fos legyen : /

    VálaszTörlés
  11. Eloszor is nagyon nagyon jo lett a resz,MINT MINDIG :))
    Masodszor pedig teljesen megertem amit az olvasokrol irtal,igazad van. Amiota bekovettelek instagramon en is kaptam egy kis szeletet az eletedbol,mar amennyit latok a kepekbol es a hozzaszolasokbol.. Sajnalom a baratodat,remelem,hogy jol van es te is jobban leszel.
    Amikor ratalaltam a blogodra,annyira szimpatikus voltal,hogy azt mondtam,ezt a blogot akkor is elolvasom,ha borzasztoan irsz. Aztan elolvastam az elso fejezetet es ugy ereztem megnyertem a fonyeremenyt. Imadom a blogot,te pedig tunemenyes csajszi vagy.
    Remelem ezt elolvasod,mert a tudtodra szerettem volna adni. Te egy elettel teli szemelyiseg vagy,mindenkinek vannak rossz napjai,biztosan mindenki megerti majd a kesedelmed,de ha nem az se baj! Csak ..... le oket magasrol :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja es azt tudnod kell,hogy a multkor veled almodtam.:) Xx

      Törlés
  12. remélem rendbe jön a barátod, és csodálatosan írsz most kezdtem el de ahw, nem bírtam vele leállni, azt hiszem a végsőkig olvasni fogom! :) Ez a rész is Perfie♥

    VálaszTörlés
  13. mikor lesz következő rész?:)) (bocsi hogy ezzel zavarlak)

    VálaszTörlés